Megmutatni Istent, és teljesíteni az Ő akaratát az életben – Cseh Gáborral beszélgettünk

2017 szeptemberében induló sorozatunkban egyházmegyénk katekétáit szeretnénk bemutatni, akik személyes írásukon keresztül mesélnek arról, mit is jelent számukra hitoktatónak lenni. Következő vendégünk Cseh Gábor makói hitoktató volt, aki a katekétaság örömei mesélt arról is, hogy miért szeret több korcsoporttal is dolgozni.

Cseh Gábor vagyok és Makón hitoktatok. Mélyen vallásos családban nőttem fel, vasárnaponként együtt mentünk misére és mindennapos volt otthon az imaélet. Ezek nagy hatással voltak rám, és sokat köszönhetek az így szerzett élményeknek, mint ahogy a szentmiséken való ministrálásaim és a cserkészet is közelebb vitt Istenhez és az Egyházhoz.

A makói Boldogasszony Iskolanővérek által vezetett Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnáziumban tanultam, ahol tovább erősödött hitem. Itt édesanyám tanítónőként dolgozott és óvodákban hitoktatott. Örök emlék marad számomra, hogy reggelente együtt bicikliztünk az iskolába; igazi pedagógusi példakép Ő nekem. Tanulmányaimat a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán és a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola hittanár szakán folytattam. Istenkapcsolatom fejlődését ekkor sokban előmozdította bekapcsolódásom katolikus ifjúsági csoportokba.

Jó érzés hitoktatóként ott dolgozni, ahol felnőttem, templomba jártam, olyan emberek között lenni, akik ismernek. Megerősít látni, hogy egy célért dolgozunk, és hogy számíthatok hitoktató társaimra. Különös kegyelem számomra, hogy testvérem, Miklós is hittantanár, és egymással szintén megoszthatjuk munkánk örömeit és nehézségeit. Jó érzés a városomban járni az óvodákat, iskolákat, ott átadni Isten ismeretét, szeretetét. Nagyon érdekes számomra, hogy többféle korcsoporttal találkozhatok, amelyek más-más feladatokat igényelnek, de a legkisebbektől, a nagyobbakig mindegyikükben felfedezhetem a kíváncsiságot, a vágyat, hogy megismerhessék Istent, vagy elindíthatom őket ezen az úton. Örülök, hogy mindebben segítségükre lehetek, vidámságukkal pedig ők is közelebb visznek engem Istenhez.

Mindig lelkesítenek XVI. Benedek pápa szavai: „Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő.” Lelkesít, hogy bemutathatom a gyermekeknek Őt, akire a legnagyobb szükségük van. Nagy örömmel tölt el, amikor gyerekek az utcán megállítanak, hogy imádkozzunk – még ha éppen igyekszem is egyik iskolából a másikba az óráim közötti szünetben. Vagy, amikor a nyári szünet vége felé odafut egy hittanosom, hogy tudom-e már, hogy mikor lesz a hittanóránk, melyik nap, mert már nagyon várja. Igyekszem megismertetni, megmutatni Őt, Istent, és teljesíteni akaratát életemben.

Share
Tovább az eszköztárra