Segíteni a csoda megtapasztalását – Vendégünk: Erdei-Nagy Annamária
2017 szeptemberében induló sorozatunkban egyházmegyénk katekétáit szeretnénk bemutatni, akik személyes írásukon keresztül mesélnek arról, mit is jelent számukra hitoktatónak lenni. Következő vendégünk Erdei-Nagy Annamária kunszentmártoni hitoktató volt, aki tanulmányai mellett arról is mesélt, hogy katekétaként milyen céljai vannak a jövőt tekintve.
Erdei-Nagy Annamária vagyok, 27 éves katekéta, és a családommal Kunszentmártonban élek. Két nővérem van, ők is és szüleim is végig támogattak ezen a pályán a Főiskolás éveim alatt, és természetesen jelenleg is. Nagyon büszkék rám, együtt örülnek velem a szakmában elért sikereimnek, eredményeimnek.
Diákkoromban érlelődött meg bennem a gondolat, hogy szeretnék nagyon közel maradni a gyermekekhez. A tanulmányaim a 2011-es tanévben kezdtem meg Szarvason az akkor még Szent István Egyetem Pedagógiai Karán, ami a gödöllői intézményhez tartozott. A közel 200 éves szellemi múltra visszatekintő szarvasi pedagógusképzés 2014. augusztus 1-től a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez tartozó Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Karaként működött tovább, így 2015 júniusában már a szarvasi Gál Ferenc Főiskolán végeztem. Ugyanebben az évben kezdtem el dolgozni a helyi általános iskolában, tanítóként.
A Főiskolás évek alatt olyan területeken szereztem tapasztalatokat, ahol a kiváló szociális készség elengedhetetlen. Aktívan részt vettem a Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat életében, így önként vállaltam szerepet a különböző programok szervezésében, lebonyolításában. Pl.: Barátság-kovácsolda-nap, sport versenyek, és még sorolhatnám. Ezek a programok a főiskolás hallgatóknak és a gyakorlóintézmény tanulóinak szóltak.
Hívő nagycsaládban nőttem fel, életemnek mindig is része volt a hit. Kalaman János atya meghívására 2016-tól kezdtem meg a hitoktatást a Szent Márton Plébánián, mint óraadó hitoktató. János atya megbízásának köszönhetően a Kunszentmártoni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, valamint a Szent Anna Katolikus Óvoda óvodásait, tanulóit tanítom, de nagy örömmel és lelkesedéssel veszem ki részemet a plébánia óvodás és iskolás csoportjainak hitoktatásából is. Nem felejtem el, hogy kamasz koromban milyen sok kérdésem volt a világról, Istenről, az életről, így a mai napig örülök, ha a gyerekeknek kérdéseik vannak, és ha azoknak hangot is mernek adni. Itt vagyok, hogy együtt keressük a válaszokat és az utat a Mennyei Atya felé.
2018-tól csak a plébánián tevékenykedem, a hitoktatás mellett a pedig a plébánia egy pályázatának is szakmai koordinátora vagyok. Hitoktatói hivatásomban boldogan és nagy szeretettel szeretném még sokáig folytatni szolgálatomat Isten nagyobb dicsőségére. Jövőbeli céljaim nyelvtudásom fejlesztése, a hittanári tevékenység folytatása, valamint az egészségem megőrzése azért, hogy hatékonyan tudjak tevékenykedni a jövőben is, eddigi eredményeink megtartása mellett.
Személyesen megtapasztalva a csodát – ” Isten közelsége oly igen jó…” (Zsoltárok 74,28) – szeretném ezt a megismerést minél többeknek átadni, és segíteni megélni.
